fejléckép okostalaj

Okos Szilveszter okleveles agrármérnök, talajtani szakmérnök, növényvédelmi szakmérnök vagyok.

NÉBIH-nél regisztrált talajvédelmi szakértő, NAK szaktanácsadó. Vállalkozásomat elsősorban mezőgazdasági szaktanácsadási, talajvédelmi tervezési, tápanyag-gazdálkodási feladatok elvégzése érdekében hoztam létre.

  • 2019-ben Ingatlanközvetítő képesítést (OKJ 5234102) szereztem.
  • 2016-tól NÉBIH által regisztrált talajvédelmi szakértői vagyok. Nyilvántartási számom: 006/2016
  • 2016-tól Nemzeti Agrárkamarai Szaktanácsadó vagyok (NAK-3193)
  • 2016-ban növényvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem a Debreceni Egyetemen.
  • 2009-ben talajtani szakmérnöki diplomát szereztem Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.
  • 2004-ben Gödöllőn, a Szent István Egyetemen okleveles agrármérnöki diplomát szereztem.

Végzettségeim és gyakorlati tapasztalataim biztosíték arra, hogy megfelelő, hatékony és gazdaságos megoldással tudom segíteni ügyfeleimet. Forduljanak hozzám bizalommal, mivel minden problémára van megoldás, melynek megtalálásában szakterületemen segítséget tudok nyújtani Önnek, így megspórolva az idejét és energiáját.

Szolgáltatások

Tápanyaggazdálkodás

Tápanyag-
gazdálkodás

Egyrészt a tápanyag-visszapótlás jelenlegi gyakorlata és hiányossága, a szántóföldi növények jelentős termésingadozása. Másrészt a talajtermékenység hosszútávú megőrzésének fontossága.

bővebben..
Talajvédelem

Talajvédelem

Talajvédelemi tervet kell készíteni ha az alábbi esetek egyike fent áll:
a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához,
​b) a mezőgazdasági célú tereprendezéshez,​
c) szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs ültetvények telepítéséhez stb...

bővebben..

Kérjen árajánlatot!

Gyakori kérdések

1. Mikor van szükség talajvédelmi terv készítésére?

Talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben (90/2008. (VII.18.) FVM rendelet):
  • a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához,
  • b) a mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
  • c) szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve - ha jogszabály úgy rendelkezik - egyéb ültetvények telepítéséhez,
  • d) a termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez,
  • e) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,
  • f) az öntözéshez,
  • g) a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,
  • h) a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,
  • i) a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,
  • j) a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához,
  • k) az erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához.

2. Milyen követelményei vannak a talajvédelmi terv készítésének?

A talajvédelmi terveket minden esetben a következők szerint kell összeállítani:

1. Előlap: tartalmazza a talajvédelmi terv megnevezését, készítésének dátumát, készítőjének nevét és címét, szakértői nyilvántartási számát, valamint a talajvédelmi terv számát.

2. Előzmények:

a terv céljának ismertetése, a tervezett tevékenység részletes bemutatása szükségességének indokolása,
rövid tájékoztatás az érintett területen korábban engedélyezett tevékenységek alapjául szolgáló talajtani szakvéleményekről, talajvédelmi tervekről.
3. Általános adatok:

a földhasználó, a beruházó, illetve a megrendelő neve, címe (földbérlet esetén a tulajdonos adatai is),
a település megnevezése, a vizsgálatba vont terület nagysága, ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, helyrajzi száma, szükség esetén blokkazonosítója, parcella azonosítója és/vagy sarokpontok koordinátái, tényleges hasznosítási módja,
a tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítmények ismertetése,
mintavétel helye, ideje, módja, vizsgált anyagok megnevezése, talajminták, illetve a vizsgált anyagból származó minták darabszáma

4. A terület földrajzi, domborzati és talajtani jellemzése:

a terület rövid talajtani, domborzati, éghajlati és vízrajzi jellemzése,
a vizsgálatba vont terület konkrét helyszíni és/vagy laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése.

5. A tervezett tevékenység megvalósításának feltételei:
minden esetben javaslatot kell tenni

a tervezett tevékenység megvalósíthatóságára,
az alkalmazható módszerekre, valamint
a szükséges járulékos beavatkozásokra, különösen az erózió elleni védelemre, mélylazításra, vízrendezésre.

6. Mellékletek:

a tervezett beavatkozással érintett terület elhelyezkedését tartalmazó átnézeti térkép 1:50 000 vagy 1:100 000 méretarányban,
a terület adottságait jellemző topográfiai vagy a külön jogszabályban foglalt ortofoto alapú MePAR egyedi fizikai blokktérkép a talajmintavétel, illetve a talajszelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,
a 2. vagy 3. melléklet szerinti talajvédelmi tervek típusonkénti követelmény rendszerénél feltüntetett térképi mellékletetek 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,
akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyv, kivéve, ha e rendelet a talaj laboratóriumi vizsgálatától eltekint,
ahol e rendelet terhelhetőségi számítást, kijuttatási dózis meghatározását írja elő, csatolni kell a felhasználásra kerülő anyag akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvét, illetve termésnövelő anyag felhasználásakor annak megnevezését és a felhasználásra vonatkozó számítás eredményét tartalmazó adatokat,
a talajvédelmi terv készítésének jogosultságra vonatkozó szakértői nyilatkozatot, valamint a szakértői engedély másolatát.
A talajvédelmi terv készítésének részletes tartalmi és szakmai követelményeit a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet, 2. melléklete tartalmazza.

3. Ki készíthet talajvédelmi tervet?

A 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet pontosan meghatározza, hogy talajvédelmi szakértői tevékenységet csak az a személy folytathat, aki valamely agrártudományi- vagy kertészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézményben talajtani, tápanyag-gazdálkodási, agrokémiai, illetve meliorációs irányultságú szakirányú továbbképzésben szerzett szakmérnöki szakképzettséggel, vagy ezeken a szakterületeken tudományos minősítéssel rendelkezik, továbbá szakértői tevékenységének megkezdését megelőző tíz éven belül az 1. mellékletben meghatározott szakterületeken szakmai gyakorlatot szerzett.